Táncot jár a csillagos égen.
Kezeivel fényét hinti éjjeleken.
Míg sámánok tüzei égetik,
tiszta talpait a végtelenben.
S pajzsot készít lágy sejemből
féltékeny szeretője tekintete.
Retteg, hogy kelő Napunk fénye
lefejezi s lehull az égből a
varázslók bíbor tüzeibe.
De le kell hullnia, hogy jeges
könnye szívek tüzét oltsa.
Vízöntő lány minden násza.
Tűzzel telt takarója, fátyla.
2011.03.21. 01:44 radames
Vízöntő
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://radames.blog.hu/api/trackback/id/tr622757621
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek