Megtaláltalak ezer hideg csók után végre
varázsoltál mikor fontad kezed azon az éjen a kezembe
S én szórítottam mintha holnap nem is létezne
Azt kérem csak hogy ugyan ez a tűz égesse szemed
A boldogság mámorában és minden kínodban
Az égnek ezerszer hálát adtam, hogy megtaláltam
S mint mint egy darab reményt karjaimba zártam
Csók íze még lassan álmosodó ajkaimon
De szél is azt súgja nekem, hogy nagyon akarom
Csak ne lenne soha, soha vége
Mert minden könnyed felszárítanám
S minden szavad agyamba mélyen beásnám
Nem sírhatsz többé, mert nem engedem
Mert szerelem szaga lebeg a szívemben
Éreznem kell, nem hagyom hogy elillanjon
Mert gyilkos a mosoly mely elcsábít
Merénylő a nevetés mely suhan fülembe
Repüljünk együtt a semmin át az ürességbe
Csak egy pillanatnyi csendbe
Egy apró, örök és el nem múló jelenbe
Ahol így marad minden mint most és soha
Hogy ne tűnjön el ha felkelünk ez a csoda
Ne szóljon utánnunk se kürt, se harsona
Ne, nem akarok én semmit, csak téged
Ahogy vékony törékeny kezed a földbe tipor
És ezen gyenge kezek kösseneke meg
Kössenek, erősen, gyorsan és szorosan
Mindegy hogy hol, mennyben vagy pokolban
Csak ne engedd hogy eltűnjek gyorsan
Mert benned új csodát találtam
2009.12.01. 22:37 radames
Csoda
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://radames.blog.hu/api/trackback/id/tr991567610
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
annonimka (törölt) 2010.02.10. 18:40:24
Lehet itt hozzá szólni ebben a néma csendben ? Vagy olvassak tovább és menjek ? Istenem !! Valaki milyen boldog lehet ,mert ilyen szerelem jutott neki.
Utolsó kommentek